Mi a megfelelő üzemi nyomástartomány a hidraulikus törők számára?

Három nyomásérték, amelyre szüksége van – és miért mindhárom különböző.

Egy hidraulikus törő felszerelése három különböző nyomásértéket foglal magában, amelyeket gyakran összekevernek egymással. A törő névleges üzemi nyomása az a nyomás, amelyre a berendezést tervezték – ez szerepel a műszaki adatlapon, és meghatározza az ütési energiát. A hordozógép segédkör-relief szelepének beállítása a törőt ellátó kör nyomáshatára – ezt a névleges üzemi nyomásnál magasabbra kell beállítani, nem egyenlőre. A visszatérő vezeték visszanyomása a visszatérő olaj útjának nyomása a tartály felé – ezt nem tüntetik fel egyetlen műszaki adatlapon sem, de szabályozza, hogy a dugattyú elég gyorsan tud-e visszatérni a névleges ütésperperc (BPM) fenntartásához.

A legtöbb alacsony energiafogyasztással kapcsolatos panasz a megfelelő méretű és nemrég karbantartott megszakítóknál ezek közül az egyik érték helytelen beállítására vezethető vissza. A megszakító nem hibás. A hidraulikus kör, amelyben működik, nem lett megfelelően beállítva. A hiba kiküszöbölése harminc percet vesz igénybe egy nyomásmérő segítségével. A nehézséget az jelenti, hogy melyiket kell először mérni a három közül – és megérteni, miért nem helyettesítheti a vezetőfülkében található kijelző egyiküket sem.

A típusos névleges üzemi nyomástartományok osztályonként tájékoztatást adnak a működési környezetről: a 1–5 tonnás szállítóeszközökhöz használt kis méretű törők általában 90–130 bar között működnek; a közepes kategóriás egységek (8–20 tonnás szállítóeszközökön) 140–180 bar között működnek; a nehéz bányászati kategóriás törők (25–50 tonnás szállítóeszközökön) 200–270 bar között működnek. Ezek nem pontosan elérni való célok – hanem olyan tartományok, amelyeken belül az adott modell tervezett módon működik. A tartomány alsó határa alatti hosszú távú üzemelés gyenge ütést eredményez. A tartomány felső határa feletti üzemelés gyorsítja a tömítések meghibásodását. Mindkét esetnek mérhető, előrejelezhető következményei vannak.

Négy nyomáshiba – tünet, gyökéroka, megoldás

Az alábbi táblázat a nyomással kapcsolatos teljesítményproblémák leggyakoribb négy okát mutatja be. A gyökéroka oszlop a fizikai mechanizmust magyarázza – nem csupán azt, mi sérült, hanem azt is, miért jelenik meg a tünet.

Miért nem alkalmazható a „beállítom és elfelejtem” elv nyomásszabályozási stratégiaként

A biztonsági szelep beállításai eltolódnak. Egy helyesen beállított szelep a telepítéskor hat hónap múlva akár 15 barral alacsonyabb értéket is mutathat, ha a szelepszék szennyeződött részecskékkel, vagy ha a rugó folyamatos ciklusozás hatására elvesztette rugalmasságát. Ez nem hiba – hanem a hidraulikus alkatrészek normál működési jellemzője. Ennek következménye, hogy egy olyan törőberendezés, amely a üzembe helyezéskor jól működött, hónapokon keresztül fokozatosan gyengül, anélkül, hogy egyetlen látható esemény is kiváltaná ezt a romlást. Az üzemeltető több lenyomóerő alkalmazásával, gyakoribb újrapozicionálással próbálja ellensúlyozni a jelenséget, és a csökkenő teljesítményt a feldolgozott anyag keménységének tulajdonítja. A tényleges okot öt perc alatt egy manométerrel mérhetően meg lehet állapítani.

A nyomás gyakorlati ellenőrzésének ütemterve: súlyos üzemi körülmények között negyedévenként, vegyes flottájú gépeknél pedig minden főbb tartozékcsere alkalmával. Az ellenőrzéshez egy manométert kell csatlakoztatni az auxiliáris (segéd) körben található tesztportra – a legtöbb modern hordozógép rendelkezik ilyennel –, majd a megszakítót 30 másodpercig a földhöz kell nyomni, és a stabilizálódott értéket le kell olvasni. Ez az érték 15–20 barral kell, hogy magasabb legyen a megszakító névleges üzemi nyomásánál. Ha ez nem így van, a munka folytatása előtt ki kell igazítani. Egy manométer és harminc perc munka költsége nem hasonlítható össze azzal a költséggel, amelyet egy tömítés újraépítése jelent, ha hónapokon át alacsony nyomáson történő üzemeltetés miatt a dugattyú túlzottan elkopott.

Egy gyakorlott kezelők által ismert, de a műszaki adatlapon nem szereplő részlet: ha a gépjárművezető (carrier) nemrégiben más hidraulikai munkálatokon esett át – például a szivattyú újraépítése, a fő biztonsági szelep beállítása vagy a szeleptömb karbantartása –, akkor mindig ellenőrizni kell újra a törőkör nyomását a következő törési műszak megkezdése előtt. A hidraulikus rendszerek egymással kölcsönhatásban állnak. Egy a törőkörnél felsőbb szinten végzett változtatás – amely a fő rendszer nyomását 10 barral megváltoztatja – a törő berendezés bemeneti nyomását a névleges legnagyobb érték fölé emelheti látható figyelmeztetés nélkül. A törő működik, a tömítések elkezdenek meghibásodni, és a szerviznapló nem mutat egyértelmű okot, mivel a legutóbbi beavatkozás a fő szivattyúra, nem pedig a kiegészítő berendezésre történt.