Az absztrakt változótervezési elmélet kutatási ötlete: bármilyen módon is változnak a hidraulikus kőtörő működési paraméterei üzemelés közben, a két olyan paraméter, amelyek megfelelnek a tervezési követelményeknek – az ütőenergia S Hés az ütési frekvencia f H– nem változhat; a többi paraméter viszont nem különösen fontos a tervező számára, sőt főként a felhasználó számára sem. A tervezőnek azonban különös figyelmet kell fordítania a dugattyú lökethosszára M, mert a dugattyú minden mozgása egy meghatározott lökethosszon zajlik le M, és a dugattyú lökethossza Ma szerkezeti kialakítás miatt korlátozott – nem lehet tetszőleges. A túl nagy lökethossz a mechanikai szerkezet által nem engedett; a túl kicsi lökethossz pedig nem elégíti ki az ütőenergia és az ütésfrekvencia követelményeit. Más szóval ez egy korlátozó tényező a hidraulikus kőtörő működésére nézve, és léteznie kell egy optimális értéknek.
A hidraulikus kőtörő tervezési számítási problémájának kezelése — amely valójában egy nemlineáris rendszer — lineáris módszerekkel e fejezet központi tartalma.
— A nemlineáris rendszer lineáris rendszerré alakításának elméleti alapja
Amikor egy hidraulikus kőtörő működik, a működési paraméterek — például a rendszer nyomása p , a dugattyú sebessége v , gyorsulás a és a dugattyúra ható terhelés — mind nemlineárisan változnak, és időfüggő függvények. Egy ilyen rendszer számítása igen nehéz és összetett. A jelen könyvben azonban a tervezési cél viszonylag egyszerű: olyan hidraulikus kőtörő szerkezeti és működési paramétereinek meghatározása, amely képes a szükséges ütőenergiát szolgáltatni. S Hés frekvencia f Haz ütőenergia képlete:
S H= ( m / 2) v 2m (3.1)
ahol: m — a dugattyú tömege, állandó;
v m — a dugattyú pillanatnyi sebessége a csiszolófarokhoz történő ütközéskor, azaz a maximális ütősebesség; ezt a sebességet a tervezés során biztosítani kell.
Két feltétel szükséges ahhoz, hogy a megkövetelt ütőenergia elérhető legyen: a dugattyúnak meghatározott tömeggel és meghatározott sebességgel kell rendelkeznie. Hidraulikus kőtörő esetén a dugattyú tömege m nem változhat mozgás közben. Tehát az ütőenergia elérésének biztosítása azt jelenti, hogy a maximális ütősebesség v m elérésre kerül.
Meg kell jegyezni, hogy a dugattyú mozgása egy adott lökethosszon zajlik. Más szóval a hidraulikus kőtörő tervezési számításának célja annak biztosítása, hogy egy adott lökethosszon egy rögzített tömegű dugattyú pontosan gyorsuljon fel a megadott maximális ütősebességre v m a megadott ciklusidőn belül T , majd a kifogó farokrészét üsse, és a megadott ütőenergiát szolgáltassa S H. A mozgás során bekövetkező a ,v és p pillanatnyi változások nem fontosak a tervezési számítás céljából, és figyelmen kívül hagyhatók. A ciklusidő biztosítása T egyúttal biztosítja a megadott ütőfrekvenciát f H.
A ciklus időtartama T és az ütési frekvencia f Helégedeztetni f H= 60 / T , ahol T a dugattyú munkaciklusának ideje (a számítás egyszerűsége érdekében a becsapódási ponton rövid szünetet elhanyagolunk).
Ha találnánk egy egyszerű tervezési számítási módszert, amely eléri a fenti célt, az hasznos lenne a mérnöki tervezés számára. Jól ismert, hogy a hidraulikus olajnyomás hajtja a dugattyút a munkavégzésre; az energiamegmaradás törvénye alapján, és más energiaveszteségeket elhanyagolva, az összes munka dugattyú mozgási energiává alakul, és külsőleg kerül kibocsátásra, így a következő összefüggést kapjuk:
(m / 2) v 2m = ∫ 0MF (M) d M (3.2)
Az (3.2) egyenlet fizikai jelentése: a jobb oldal a változó erő F (M) által végzett munka a Mlöket során; a bal oldal a dugattyú által a M.
Löket során megszerzett mozgási energia. A lineárisított számítás eléréséhez elképzelhető egy állandó erő F g , amely ugyanannyi munkát végez, mint a változó erő F (M) ugyanazon a lökethosszon Mtehát a állandó erő F g helyettesítheti a változó erőt F (M) lineárisított számításban azonos hatással, így:
(m / 2) v 2m = ∫ 0MF (M) d M = F g ×M (3.3)
A (3.1) egyenlet behelyettesítése a (3.3) egyenletbe adja:
F g = S H/M (3.4)
A (3.4) egyenletben a állandó erő F g az ekvivalens erő néven ismert; ugyanannyi munkát végez, mint a változó erő F (M).
A (3.4) egyenlet az ekvivalens erő kiszámításának képlete. Az ütközési energia S H= ( m /2)v 2m a tervezési feladatban van meghatározva, és ismert paraméter. A lökethossz Ma kinematikai számításokból származtatható, és szintén ismert; ezért az előírt ütközési energia eléréséhez szükséges ekvivalens erő kiszámítható. A megfelelő tervezési lökethossz Més a frekvencia f H, valamint a lökethossz optimalizálása M, fokozatosan kerül bevezetésre a későbbi fejezetekben.
Ez az ekvivalens erő nagyon hasznos a hidraulikus kőtörők tervezési számításaiban. Az ekvivalens erő alapján meghatározható a dugattyú nyomás alá kerülő felülete – azaz a dugattyú szerkezeti méretei –, meghatározhatók az akkumulátor működési feltételei és hatékony térfogata, valamint elvégezhetők a hidraulikus kőtörő kinematikai és dinamikai számításai.
A dugattyú nyomás alá kerülő felülete:
A = F g /p g (3.5)
Az (3.5) egyenletben p g a rendszer ekvivalens olajnyomása, amely az ekvivalens erő fogalmához kapcsolódik, és egy virtuális változó. Figyelembe véve azonban, hogy az olaj mozgása ellenállással jár, a tényleges rendszer működési olajnyomásának magasabbnak kell lennie az ekvivalens olajnyomásnál, ezért a tervezés során alkalmazott névleges nyomás:
p H = KP g (3.6)
Az (3.6) egyenletben K = 1,12–1,15 a hidraulikus rendszer működésének ellenállási együtthatója. Az értéke p Hgyakorlatban a tervezett rendszer általános követelményei alapján választják ki, így a dugattyú nyomás alá helyezett felülete kiszámítható és ismert lesz. Ezért:
A = KF g /p H (3.7)
A (3.4) egyenlet behelyettesítése adja:
A = Kw H\/ ( p HM) (3.8)
Meg kell jegyezni, hogy a fentiek alapján számított kinematikai és dinamikai eredmények nem teljesen valósághűek – lineárisan változónak írják le őket, azaz a dugattyú mozgását egyenletesen gyorsulónak és egyenletesen lassulónak tekintik. A dugattyú ciklusideje azonban T , maximális sebessége v m és mozgáshossza Mvalós értékek; a tervezési követelmények kielégítéséhez egyszerűk, gyakorlatiasak és pontosak.
Valójában a legkritikusabb kérdés az, hogy az ütközési energia S H, az ütközési frekvencia f H, és áramlás K a hidraulikus kőtörő működtetése valóságos. Mivel a dugattyú nyomás alatti felülete Aállandó, és a lökethossz Mszintén állandó, következésképpen a szivattyú áramlási sebessége K szükségképpen szintén valóságos.
Így az ekvivalens erő elvének alkalmazásával a nemlineáris hidraulikus kőtörő tervezési számítása lineárisra egyszerűsíthető; mind a kinematikai, mind a dinamikai számítások jelentősen leegyszerűsíthetők, és egyenletesen gyorsuló, illetve egyenletesen lassuló mozgásként kezelhetők.
Az ekvivalens erő akadémiai megvilágítása az összetett folyamat figyelmen kívül hagyását, a probléma lényegének megragadását és a nemlineáris probléma lineárisítását jelenti. Ugyanakkor a szükséges eredmények nagyon valóságosak és megbízhatók, és hozzájárulnak a hidraulikus kőtörő működési mintáinak mélyebb megértéséhez és feltárásához.
Az ekvivalens erő elve alapján a dugattyú sebessége és az erők a 3-1. ábrán láthatók, három szakaszból állnak: visszatérő ütés gyorsítása, visszatérő ütés lassítása (fékezés) és munkaütem.

(1) A dugattyú visszatérő ütésének gyorsítási szakaszára vonatkozó dinamikai egyenlet
Legyen a visszatérő ütés hajtóereje F 2g , sebessége v és gyorsulása a definiálva [+]-ként. A dugattyú visszatérő ütésének gyorsítására szolgáló ekvivalens hajtóerő:
F 2g = p g A′2 = mA 2 (3.9)
ahol: a 2= [+] — a dugattyú visszatérő ütésének gyorsulása;
A′2— a dugattyú elülső kamrájának hatékony nyomás alatti felülete;
p g — a rendszer ekvivalens nyomása.
(2) A dugattyú visszatérő ütésének lassítási szakaszára vonatkozó dinamikai egyenlet
A dugattyú visszatérő ütemben történő lassítását okozó ekvivalens hajtóerő:
F 3g = p g A′1 = mA 3 (3.10)
ahol: a 3= [−] — a dugattyú lassítása (fékezése) a visszatérő ütemben.
(3) A dugattyú munkaütemének dinamikai egyenlete
A dugattyú munkaütemben történő gyorsítását okozó ekvivalens hajtóerő:
F 1g = p g A′1 = mA 1 (3.11)
ahol: a 1= [−] — a dugattyú gyorsulása a munkaütemben;
A′1— a dugattyú hátsó kamrájának hatékony nyomás alá kerülő felülete.
A hatékony nyomás alá kerülő felület fogalma a fent leírt hidraulikus kőtörő három különböző működési elve szerint eltérő; részletesen tárgyalva a dinamika fejezetben.